Debrecen – EKF2023, Kulturális Stratégia 2030

szupervizor  kulturális tanácsadó  kurátor

2017. szeptember 

2018. március   

megbízó

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, EKF Debrecen 2023 Közhasznú Nonprofit Kft

partnerek: DMJV városvezetése, Debrecen kulturális intézményei, EKF Debrecen 2023  programiroda, helyi művészek, civil szervezetek, helyi politikai pártok, tanácsadó kollégium tagjai

feladatok

  • szupervizorként stratégiaalkotás folyamatának irányítása

  • kulturális stratégiai szerkezetének, tematikájának, céljainak megfogalmazása

  • folyamatos egyeztetés és párbeszéd városvezetéssel, kulturális intézményvezetőkkel, EKF programirodával

  • prezentációk tartása stratégiával kapcsolatos politikai, kulturális és civil egyeztető fórumokon

  • stratégiához szövegek írása, meglévő szövegek véleményezése, átírása

  • szövegek írása és prezentációk összeállítása politikai döntéshozóknak

  • stratégia összehangolása EKF2023 pályázattal

  • EKF2023 alaptémájának és programsorának kidolgozása, Méhes Mártonnal közösen

  • szövegek írása és véleményezése EKF2023 pályázathoz

  • első körös meghallgatáshoz (hearing) szövegek készítése előadóknak

  • pályázatban szereplő programsor kidolgozása

  • részvétel EKF2023 tanácsadó kollégium ülésein és a programiroda rendezvényein

  • részvétel pályázattal kapcsolatos politikai, szakmai és civil fórumokon, egyeztetéseken

  • részvétel EKF2023 pályázati anyag véglegesítésében

2017. őszétől 2018. tavaszáig szupervizorként és kulturális szakemberként vettem részt Debrecen EKF2023 pályázatában, valamint a város 2030-ig szóló kulturális stratégiájának elkészítésében.  A pályázat művészeti programját Dr. Méhes Mártonnal együtt dolgoztuk ki (az első fordulóra). A pályázati programsor és koncepció kidolgozásán és szövegezésén túl a kulturális stratégiaalkotás folyamatának irányítása és a stratégiai célok megfogalmazása is a feladatom volt. Mind a pályázat, mind a kulturális stratégia egyöntetű politikai, szakmai és civil támogatást élvezett.

Debrecen Európa Kulturális Fővárosa 2023 című pályázat első fordulójára készült művészeti programja immanens módon következik a város történetéből, mindemellett egy globális problémát, megatrendet testesít meg. Future.hand.book, vagyis Debrecen a kéz és a könyv városa, azaz tudásközpontként tekintünk rá, ahol a kézzel való tudás kultúrája és a könyvekből szerezhető tudás mindig is egységet alkotott. Így volt ez a XVI. században, a céheknek és

a református kollégiumnak köszönhetően és ma sincs ez másként, amikor az ipari parkokban működő cégek know how-ja a Debreceni Egyetem szellemiségével találkozik.

A kétkezi, gyakorlati tudás és a könyvekbe foglalt elméleti tudás egyszerre van jelen a város életében, de a manuális kultúra a digitális és virtuális világ térnyerésének köszönhetően lassan eltűnik, elhalványul. Debrecen XXI. századi identitásának megfogalmazásához szükséges rákérdezni arra, hogy a kézzel való tudás eredményei (népművészet, gasztronómia, földművelés) miként vannak jelen, milyen szerepet kaphatnak egy gazdaságilag dinamikus fejlődő, nagyvárossá váló, azaz léptéket váltó település életében. Hagyományai dinamizálása és a statikus, zárványállapotokat eredményező kulturális attitűdök megvizsgálása nem pusztán Debrecen akut feladata, de minden európai nagyvárosé is. Problémafelvetésünk lokális, de egyúttal európai és globális téma is.

Hogyan alakul a jövőben a manuális / az analóg és a digitális viszonya? Milyen szinergiák, hibrid megoldások, új minőségek jöhetnek létre a két kultúra egymásra hatásából? Hogyan őrizhetők jól és tehetők jelenvalóvá, élővé az értékek és a tradíciók a XXI. században? Erről kezdeményezünk párbeszédet Európa számára, miközben mindenkinek kézikönyvet írunk (a könyv mint a tudásátadás metaforája), és modell helyzetünkből következően használati / cselekvési útmutatóként is szolgálunk. Problémafelvetésünk multidiszciplináris, nem pusztán a népművészet és a new craft vagy a design viszonyáról kívánunk beszélni, hanem természet és ember viszonyáról, a földdel, a növényekkel kapcsolatos tudásról, a gasztronómiai kultúráról és a könyves

kultúráról is. A kéz és a könyv számunkra a cselekvő és a gondolkodó polgár metaforája is.

Azaz a proaktív, saját kultúráját, környezetét és lakóhelyét tevékenyen alakító debreceni cívisé, aki felelősséget vállal a saját boldogságáért és tesz is érte. Nem véletlen, hogy mind a kulturális stratégia, mind az EKF program a kultúra decentralizációját és demokratizálását állítja középpontjába. A poszt-szocialista országokban a tevékeny polgár európai eszméje még csak egy vágyott ideál, amelynek beteljesítéséért mindenkinek (hivatalnak, intézményeknek, civileknek) egyaránt sokat kell tennie.

 

Debrecen Megyei Jogú Város 2018–2030 időszakra szóló kulturális stratégiája az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 pályázattal párhuzamosan

készült és ahhoz hasonlóan széles körű társadalmi és politikai egyeztetés-sorozat alapozta meg, továbbá valamennyi, a városi közgyűlésben helyet

foglaló politikai párt egyöntetű támogatását élvezte. 

A kulturális stratégia valamennyi alapelvét nincs hely felsorolni (lásd a csatolt dokumentumokat), ezért csak a legfontosabbak említeném meg:

  • A kultúra a közösségépítés, a társadalmi felzárkóztatás és az esélyegyenlőség-teremtés eszköze.

  • Szervesen fejlődő és hosszútávon fenntartható kultúrát kell teremteni. 

  • A kulturális innováció ösztönzése stratégiai jelentőségű Debrecen fejlődésében. 

  • Debrecen városa felelősséget érez a környező települések, falvak és kisvárosok kulturális fejlődéséért és kulturális értékeik megőrzéséért. 

  • A város kulturális sokszínűségre és európai párbeszédre törekszik.

 

A város az elmúlt évtizedben nem pusztán a megye, de a teljes régió kulturális életére jelentős hatással bírt, a jövőben ez a jelenlét tovább erősödik majd, illetve egyértelműen érzékelhető lesz a határokon átívelő bi- és multilaterális együttműködésekben, különösen Románia, Ukrajna és Szlovákia szomszé-

dos nagyvárosaiban és településein. Az országos presztízzsel bíró, debreceni kulturális intézmények, a jelentős közgyűjtemények és az erős kulturális aktivitás egyaránt alátámasztják azt a szándékot, hogy a város az ország második kulturális fővárosa legyen.

2016-ban több mint 200 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programot hirdetett a város, amely a kultúra területén a meglévő infrastruktúra korszerűsítés-

ére és azokra a horizontális fejlesztésekre fókuszál, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a lakosok minél szélesebb körben hozzáférjenek a kultúrához.

Ez a 2023-ban befejeződő program szinergiában van a kulturális stratégiával, és segít realizálni azokat az innovatív elképzeléseket, amelyek kulturális

téren is léptékváltásra késztetik a várost. Az önkormányzat stabilan és fenntartható módon tudja üzemeltetni intézményeit, továbbá képes finanszírozni

a kulturális stratégiában rögzített vállalásait. 

A város legnagyobb problémája, hogy kulturális értékeit és kulturális brandjeit nem kommunikálja és menedzseli professzionálisan, a kultúrát és a városmarketinget nem kapcsolja össze, illetve a kulturális innováció, a kreatív ipar jelenléte nagyon alacsony a városban. Mindezek fényében nem meg-

lepő, hogy a város Európa kulturális térképén egyáltalán nem látható. Debrecen kulturális identitásának újragondolása, korszerűsítése, hagyományainak dinamizálása, a kreatív ipar jelenlétének fokozása és a kultúrán keresztül történő tudatos városimázs-építés kulcskérdések a stratégiában. 

E kulturális stratégiai célok természetesen a társadalmi innovációt is támogatják. Alapvető cél olyan intézményi szolgáltató modellek kialakítása, amelyek elősegítik azt, hogy a kulturális decentralizáció létrejöjjön és a kultúrához való hozzáférés esélye kiegyenlítődjék a város valamennyi területén; ezért a lakótelepeken és az elmaradott városrészekben új kulturális központok létesülnek. A kultúrának nem pusztán a decentralizációja fog megtörténni, hanem

a demokratizálása is.

Már megnyert EU-s pályázatokon keresztül a kulturális szakemberek és a város polgárai szemléletformáló képzésekben, projektekben vesznek részt,

hogy megtanulják, a kultúra miként lehet a közösségépítés eszköze. Debrecen polgárai, reményeink szerint, passzív kultúrafogyasztókból proaktív kultúrateremtőkké válnak. A következő években a város többféle eszközzel ösztönzi majd az alulról jövő, civil kulturális kezdeményezéseket.

kiadványok

Screen Shot 2019-07-21 at 14.12.22.png
Screen Shot 2019-07-21 at 14.11.56.png

copyright © 2019

Halasi Rita Mária